Badacsony a Balaton parti hegyek fejedelme. Valóban méltó e névre, mert nem csak legnagyobb, legszebb, de a leghíresebb is valamennyi hegytárs között. Híre-neve messze túlröpül az ország határain is, mindenüvé, ahol azt a gyöngyöző tüzes nedűt ismerik, amelynek a neve: „Badacsonyi bor”.
Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.
E nagyszerű tájban a hasonlók közt is a legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony.
Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőzsákokban folytatódjék. A badacsonytomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá.
Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".
